Paradicsomosan. Olaszországban vagyunk, itt olyan ez, mint otton a paprika. Nyíltan vagy titokban, ilyen vagy olyan formában, előbb vagy utóbb minden ételbe belekerül. De legalábbis majdnem mindegyikbe. Lehet, hogy unalmas, de akárhogy is, tele van vitaminnal, meg antioxidánssal, ami köztudottan segít semlegesíteni a szabadgyököket is. Hogy ez mit jelent pontosan, nem gasztrotéma, ki-ki járjon utána. Mindenesetre jól hangzik.
Ezt a receptet - mint sok más olaszt vagy toszkánt -anyósomtól lestem el.
Belevalók:
vékony marhaszeletek, személyenként egy (én borjúból csináltam ma, de már megbántam, és furdal a lelkiismeret, hogy hozzájárultam egy cuki boci halálához. Persze nagyon finom lett, de akkor sem volt szép tőlem)
zsemlemorzsa
liszt
tojás
olaj (oliva vagy bármilyen sütéshez használatos fajta )
paradicsomkonzerv, én 6 nagy szelet húshoz 3x 4oo grammot használtam fel
paradicsomszezonban még jobb friss paradicsomból ( ha már egyszer megemlítettük a vitamin- és antioxidánstartalmat )
fokhagyma
só
petrezselyem
Namármost, sózd, lisztezd, majd forgasd felvert tojásba a húsokat. Legjobb, ha a tojásban egy éjszakán át hagyod állni. Így tanultam anyósomtól, így is készítem. De lehet, hogy nem oszt, nem szoroz. Pihentetés után, vagy ha sietsz azonnal, a zsemlemorzsában is megforgatod a szeleteidet. Vagyis teljesen banálisan bepanírozod a húsokat.
Ha nem fér mind a serpenyődbe, ( az enyémbe pont a fele fért bele), akkor az átsülteket kiteszed egy tányérra, míg a következő adagot is elkészíted. Én természetesen megint majdnem odaégettem ezt is, miután az első három szelet húsom magába szívta az összes olajat, így a következő három alatt már nem volt elegendő. Ezúttal szerencsére gyorsan cselekedtem, kiszedtem a második adag húsokat, mielőtt még nagyon megégtek volna, elmostam a serpenyőt, majd kezdtem előről. Újból olajat hevítettem, rátettem a majdnem odakozmált második adag húst. Mikor ezeknek is mindkét oldala szépen megpirult, melléjük hajítottam 3 gerezd félbe vágott fokhagymát, felöntöttem a paradicsom felével, rátettem a másik, előzöleg átsütött három húst, majd uzsgyi neki, rálöttyintettem a maradék paradicsomot is. Megsóztam, majd fedő alatt puhára főztem. Természetesen a borjúm pillanatok alatt megpuhult, marha esetében valamivel több időre van szükség. Végül megszórtam vágott petrezselyemmel.
Köretként párolt borsót, spenótot vagy ilyesmit javasolnék mellé legszívesebben, nameg azt a a híres,
sótlan, toszkán kenyeret. Azonban főleg magyarok olvassák ezt a blogot, akiknek se lehetőségük, se kedvük nincs az eféle körítéshez, ezért megengedem, hogy sültkrumplival és salátával tálalják. Ahogy mellesleg én is tettem, egyrészt mert szállóvendégeim úgyis megsózták volna a finom toszkán kenyeret, másrészt mert túl keménynek ítélték volna meg.
Csók,
ÁghIca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése