Minden nap ugyanaz a dilemma. Mit fözzek ma.
A vàlaszt ma is a hütöben kerestem. Talàltam benne egy karfiolt. Na erre hogy varrok gombot?! Mégis, mi ütött belém, amikor pont karfiolt vettem?! Amikor még a neve se àll jol.
Oké, most màr késö, szembesülni kell a tényekkel, a gyerkök nincsennek oda eme zöldségért különösebben. Gyors közvéleménykutatàst rögtönöztem, amolyan elfuseràlt statisztikai felmérést, hogy felmérjem a toleranciaszintjüket és àtlàssam az ö szemszögüket.
A karfiol a gyerekek szerint. Nos, nem rossz, de éppen necces. Az enyémek hajlandok megenni, de pontosan tudjàk, hogy egyedül vannak a dologgal 18 év alatt, és a karfiolt megenni nem éppen szokvànyos dolog a menzàn.
Hogy miért?
Erre a kérdésemre a legelsö vàlasz, hogy mert büdös. Ami fura, mert botanikailag viràg a karfiol! Màsodik indok, hogy keserü; vagy az is lehet hogy savanyu, ebben nem értenek egyet, de hogy nem cukros vagy sos abban biztosak.
Harmadszor pedig, nem szimpi, mert nem brokkoli! A brokkoli az fincsi, és csinos, mig a karfiol csak egy sàpadt, vérszegény utànzata.
Negyedik ok lehetne, hogy mindenki utàlja, de az én gyerekeim erre nem adnak zöldség-témàban, a közizlésröl elég lehangolo a véleményük és eszükbe nem jutna követni.
Egyböl vilàgosabb igy a helyzet, ha anyuka az ember. Büdös kölköknek igazuk van, el kell ismerjem.
Hogy oldjuk meg mindezt? Kérdezem. Mit lehet tenni, ha egy brokkoli sàpadt, keserü, büdi és karfiolnak hivatja magàt?!
Bàr a helyzet kilàtàstalannak làtszott még reggel, igenis sorban drukkoltunk elö ötletekkel.
Gyerkök szerint, abszolut ne probàlkozzak nyersen felszolgàlni. Eszem àgàban nem volt, ez egy jo kezdet. Nem ajànlottàk a szokàsos francia formàt se, ami pàrolva vinegrette-tel leöntve hidegen dukàl.
Szerintük fojtsam szoszba, abbol baj nem lehet. Hmm. Ravasz. Gyorsan àtgondoltunk pàr lehetséges szoszt, és egyetlen ajànlatom se lett elutasitva; a szoszokkal nem foghat félre egy anyuka ezek szerint!
Megkérdezték, tudnék-e csinositani rajta, és valahogy gusztàn tàlalni. Tudnék, de ahhoz igazàn törnöm kéne magam. Esetleg.
(Megkérdezték azt is, zöldre tudnàm-e festeni, de ezt csak zàrojelben emlitem, a vàlaszom pedig nem teszem az ablakba.)
Összegezzük a tanulsàgokat.
Ha valami oriàsi félreértés folytàn karfiolra bukanunk a hütönkben, mert vagy ittasan vàsàroltunk be, vagy àtmeneti szinvaksàg miatt összekevertük a brokkolival, vagy csak szeretjük bonyolitani az életet, még nincsen minden veszve.
Hogy kiiktassuk a szagàt, fözzük meg. Hogy kiiktassuk a keserüségét, -vagy a savanyusàgàt,- ne hasznàljuk fel a szàrakat, csak a viràgot. Ha csak tehetjük, fojtsuk szoszba.
Tudom ajànlani, melegen
-a besamelt,
-a tejfölös-tojàsos lötyit amihez jol passzol a kukorica is,
-vagy kecskesajtos-tejfölöst, amihez meg a sonka nem rossz
megszorva reszeltsajttal, zsemlemorzsàval, csöben sütéshez. Mondjuk. De a curry se rossz, gondoljunk rà is, ha el akarjuk sütni azt a nyamvadt karfiolt.
Végsö esetben krémlevesnek is elkészithetö. De ebben az esetben készüljünk fel némi morgàsra és egyébb megnyilvànulàsra az asztalnàl a gyerekek részéröl, amin sokat segithet, ha Medvesajtot olvasztunk bele turmixolàs elött, és csipet szerecsendioval megszorjuk, némi reszelt cukkinivel dusitva esetlegesen.
Probàlkozhatunk csinositani is rajta, de öszintén, grafikusi végzettség és szépmüvészeti képesités kell hozzà, plusz rengeteg fantàzia, hogy a karfiolt tetszetösé tegye egy anyuka, ha màr a természet ilyen csunyàn elbànt vele az evolucio soràn.
Csöben sült karfiol
-egy fej eltévedt karfiol (bàr hivatalosan nem fejröl van szo, hanem csokorrol, hiszen viràg)
-besamel (fehérmàrtàs magyarul, vajbol, lisztböl és tejböl)
-reszeltsajt, so, bors, szerecsendio, akik màzlisak tegyenek szerencsedijot bele, zsemlemorzsa
-csö nem kell hozzà, ne hivjunk vizvezetékszerelöt, felesleges
Szedjük rozsàira a szerencsétlen karfiolt. Hàt tényleg nincs jo szaga, teljesen indokolatlan rozsàkrol beszélni az esetében.
Mossuk jo alaposan meg, és forro vizben fözzük öt percet, ha roppanosan szeretjük, tiz percet, ha gyerekeink vannak, akik lustàk ràgni.
Szürjük le, csepegtessük le, tegyük tepsibe, csö hijjàn, öntsük le besamellel vagy fehérmàrtàssal, ha magyarok vagyunk, szorjuk meg reszeltsajttal, és zsemlemorzsàval, ha szeretjük.
Toljuk a sütöbe és süssük ropogosra.
A vàlaszt ma is a hütöben kerestem. Talàltam benne egy karfiolt. Na erre hogy varrok gombot?! Mégis, mi ütött belém, amikor pont karfiolt vettem?! Amikor még a neve se àll jol.
Oké, most màr késö, szembesülni kell a tényekkel, a gyerkök nincsennek oda eme zöldségért különösebben. Gyors közvéleménykutatàst rögtönöztem, amolyan elfuseràlt statisztikai felmérést, hogy felmérjem a toleranciaszintjüket és àtlàssam az ö szemszögüket.
A karfiol a gyerekek szerint. Nos, nem rossz, de éppen necces. Az enyémek hajlandok megenni, de pontosan tudjàk, hogy egyedül vannak a dologgal 18 év alatt, és a karfiolt megenni nem éppen szokvànyos dolog a menzàn.
Hogy miért?
Erre a kérdésemre a legelsö vàlasz, hogy mert büdös. Ami fura, mert botanikailag viràg a karfiol! Màsodik indok, hogy keserü; vagy az is lehet hogy savanyu, ebben nem értenek egyet, de hogy nem cukros vagy sos abban biztosak.
Harmadszor pedig, nem szimpi, mert nem brokkoli! A brokkoli az fincsi, és csinos, mig a karfiol csak egy sàpadt, vérszegény utànzata.
Negyedik ok lehetne, hogy mindenki utàlja, de az én gyerekeim erre nem adnak zöldség-témàban, a közizlésröl elég lehangolo a véleményük és eszükbe nem jutna követni.
Egyböl vilàgosabb igy a helyzet, ha anyuka az ember. Büdös kölköknek igazuk van, el kell ismerjem.
Hogy oldjuk meg mindezt? Kérdezem. Mit lehet tenni, ha egy brokkoli sàpadt, keserü, büdi és karfiolnak hivatja magàt?!
Bàr a helyzet kilàtàstalannak làtszott még reggel, igenis sorban drukkoltunk elö ötletekkel.
Gyerkök szerint, abszolut ne probàlkozzak nyersen felszolgàlni. Eszem àgàban nem volt, ez egy jo kezdet. Nem ajànlottàk a szokàsos francia formàt se, ami pàrolva vinegrette-tel leöntve hidegen dukàl.
Szerintük fojtsam szoszba, abbol baj nem lehet. Hmm. Ravasz. Gyorsan àtgondoltunk pàr lehetséges szoszt, és egyetlen ajànlatom se lett elutasitva; a szoszokkal nem foghat félre egy anyuka ezek szerint!
Megkérdezték, tudnék-e csinositani rajta, és valahogy gusztàn tàlalni. Tudnék, de ahhoz igazàn törnöm kéne magam. Esetleg.
(Megkérdezték azt is, zöldre tudnàm-e festeni, de ezt csak zàrojelben emlitem, a vàlaszom pedig nem teszem az ablakba.)
Összegezzük a tanulsàgokat.
Ha valami oriàsi félreértés folytàn karfiolra bukanunk a hütönkben, mert vagy ittasan vàsàroltunk be, vagy àtmeneti szinvaksàg miatt összekevertük a brokkolival, vagy csak szeretjük bonyolitani az életet, még nincsen minden veszve.
Hogy kiiktassuk a szagàt, fözzük meg. Hogy kiiktassuk a keserüségét, -vagy a savanyusàgàt,- ne hasznàljuk fel a szàrakat, csak a viràgot. Ha csak tehetjük, fojtsuk szoszba.
Tudom ajànlani, melegen
-a besamelt,
-a tejfölös-tojàsos lötyit amihez jol passzol a kukorica is,
-vagy kecskesajtos-tejfölöst, amihez meg a sonka nem rossz
megszorva reszeltsajttal, zsemlemorzsàval, csöben sütéshez. Mondjuk. De a curry se rossz, gondoljunk rà is, ha el akarjuk sütni azt a nyamvadt karfiolt.
Végsö esetben krémlevesnek is elkészithetö. De ebben az esetben készüljünk fel némi morgàsra és egyébb megnyilvànulàsra az asztalnàl a gyerekek részéröl, amin sokat segithet, ha Medvesajtot olvasztunk bele turmixolàs elött, és csipet szerecsendioval megszorjuk, némi reszelt cukkinivel dusitva esetlegesen.
Probàlkozhatunk csinositani is rajta, de öszintén, grafikusi végzettség és szépmüvészeti képesités kell hozzà, plusz rengeteg fantàzia, hogy a karfiolt tetszetösé tegye egy anyuka, ha màr a természet ilyen csunyàn elbànt vele az evolucio soràn.
Csöben sült karfiol
-egy fej eltévedt karfiol (bàr hivatalosan nem fejröl van szo, hanem csokorrol, hiszen viràg)
-besamel (fehérmàrtàs magyarul, vajbol, lisztböl és tejböl)
-reszeltsajt, so, bors, szerecsendio, akik màzlisak tegyenek szerencsedijot bele, zsemlemorzsa
-csö nem kell hozzà, ne hivjunk vizvezetékszerelöt, felesleges
Szedjük rozsàira a szerencsétlen karfiolt. Hàt tényleg nincs jo szaga, teljesen indokolatlan rozsàkrol beszélni az esetében.
Mossuk jo alaposan meg, és forro vizben fözzük öt percet, ha roppanosan szeretjük, tiz percet, ha gyerekeink vannak, akik lustàk ràgni.
Szürjük le, csepegtessük le, tegyük tepsibe, csö hijjàn, öntsük le besamellel vagy fehérmàrtàssal, ha magyarok vagyunk, szorjuk meg reszeltsajttal, és zsemlemorzsàval, ha szeretjük.
Toljuk a sütöbe és süssük ropogosra.
Beletévedt egy csomó sonka is! és észre sem vetted!
VálaszTörlésBelevalo a sonka! Legközelebb szoljak elöre?!
VálaszTörlésEz nem egy pontos recept, nincsenek se mértékegységek, se hatàrok. Mikor mire bukkan az ember a hütöben. Köretnek jo az alapreci, de csak ugy magàban vacsoràra gizda az a karfijol, valamivel csak fel kell tuningolni.
Légy oly kedves!
VálaszTörlés