Dobálós keksz

Dobálós keksz, mert nagy bögre tejbe/teába/kávéba dobálva az igazi.

 ( Olaszországban Gocciole, ill. Gocciole tribù néven  ismert )

Ma találtam ezt a receptet, és mivel a vártnál lassabb ütemben hízza ki ruháit a család, gyorsan el is készítettem. Karácsony óta tervezzük a fogyókúrát, gondoltam, ez még belefér. Ha lúd, legyen kövér. Azt mondják, harminc kilót könnyebb leadni, mint hármat, úgyhogy belehúzunk: harminc kiló pluszig meg sem állunk! Azt meg majd gyerekjáték lesz leadni a jelenlegi 2-3-hoz képest. Már ha igaz a mondás.

De lássuk a belevalókat:

A kakaóshoz:

22o g liszt
3o g kakaó
fél mokkáskanál szódabikarbóna
1 tojás
9o g vaj
1oo g barnacukor (én fehéret használtam)
5o g csokoládécsepp (én táblás csokit aprítottam fel)
fél zacsi vaníliás cukor

Fehérhez:

25o g liszt
fél mokkáskanál szódabikarbóna
9o g vaj
1 tojás
1oo g barnacukor (én ehhez is fehéret használtam)
5o g csokicsepp ( vagy aprított csoki)
fél zacsi van.cukor

Elkészítés:

Ha készen kapható csokicseppeket használsz, az egészet gyorsan összegyúrod. ( úgy értem külön a kakaóst, külön a fehéret). Ha magad aprítod a csokit, és túl kis darabokra sikerült, akkor a végén dolgozd bele, különben teljesen szétolvad, a fehér nem fehér lesz csokidarabokkal, hanem barna, csokidarabok nélkül, a kakaós ellenben nem lesz ettől sem fehér, viszont a csokidarabok ebben is elolvadnak.
Tehát, ha attól tartasz, gyúrásnál szétolvadnak a csokidarabok, először a többi belevalót dolgozd össze. Ezután kézzel terítsd szét kissé a tésztát, dobálj rá egy kis csokit, kb. az egész harmadát, hajtogasd rá a tésztát, ismét lapítsd szét, megint csoki, amíg el nem fogy. Ha így teszel, egészban maradnak a csokidarabok. ( én a kakaósnál nem így jártam el, el is olvadt a csoki mire összeállt a tészta, így csalni voltam kénytelen: külön szúrkáltam a megformált cseppekbe csokidarabokat. Így a végére extracsokis lett.)

Zsírpapírral bélelt tepsibe tesszük a tetszőleges méretben és alakban megformált, vagy kiszúrt tésztát. 18o fokon, mérettől függően 1o-15 percig sütjük. ( a formázásnál vegyük figyelembe, hogy kicsit híznak és nőnek a sütik. Ha egészen piciket szeretnénk végeredményül, mogyorónyi golyókat fomázzunk. Én ennél nagyobbakat készítettem.)

...az illúzió végett utólag ragasztgattam csokit a tetejére...

Jó étvágyat és kellemes dobálózást kíván hozzá:

ÁghIcátok

Kóstolás utáni kiértékelés:

A barnát jó szívvel merem ajánlani, még hasonlít is ízre az eredtire. A fehérnek ellenben erősen lisztíze van. Talán nem ártott volna barnacukrot használnom? Ha vki mégis belevág, mindenképpen nádcukrot használjon, annak is a "nyers" változatást. ( ez az a sötétebb, nem kristályosított, enyhén karamellízű). Talán ez majd ellensúlyozza a lisztízt. Esetleg lehet bele kicsit több csokit is tenni.